Az űrkutatás a 1960-70-es évek óta tudhat magáénak kisebb-nagyobb sikereket, de sok jel utal arra, hogy megint egy új korszak küszöbén állunk. A technológia és a tudomány párhuzamos rohamtempójú fejlődése azt engedi feltételezni, hogy a elkövetkező években, évtizedekben a hidegháború éveihez hasonlóan ugrásszerű növekedést fog eredményezni a nagyhatalmak közti tudományos-innovációs verseny.
Gondoljunk csak a Preservance marsjáró által készített lenyűgöző és tudományos szempontból is nagy jelentőséggel bíró képekre, vagy a Marson termelt oxigénre. Ha csak az űrügynökségek nyilvánosságra hozott terveit nézzük, biztosak lehetünk benne, hogy a sor tovább folytatódik.
Az amerikaiak nemzeti űrügynöksége a minap jelentette be, hogy még a héten útnak indítják azt az űrszondát, amit már egy éve is szerettek volna eljuttatni egy Psyche névre keresztelt aszteroidára, de akkor bizonyos szoftveres problémák meghiúsították az indulást. Most úgy tűnik, hogy minden adott az induláshoz. A tervek szerint a NASA Psyche nevű űrszondája október 12-én indul útnak a Kennedy űrközpontból, helyi idő szerint 16 óra 16 perckor.
A célpont nem véletlenszerű. A meghódítani szándékozott aszteroida elképesztően nagy mennyiségű vasat és nikkelt tartalmaz. Ez lesz az első olyan küldetés, ami egy fémekben ennyire gazdag aszteroidát céloz meg. Siker esetén az is benne van a pakliban, hogy bányászati céllal indítják el a következő járművet. A 3 és fél milliárd kilométerre található kisbolygóról azt is szeretnék kideríteni, hogy nem egy korábbi protobolygó magja-e.
A 220 km széles aszteroida egyes feltételezések szerint akár 10 trillió dollár értékű fémet is tartalmazhat. A jól felszerelt, kisbusz méretű űrszonda a tervek szerint 2026-ban éri el a Marsot, ahonnan majd egy kitérő manőver lendületével fogja végül elérni az aszteroidaöv túlsó szélét, ahol a Psyche található. Erre várhatóan 2029 júliusában fog sor kerülni.
