Életre kel a készülék, majd a zene Bekapcsolás után Symbianos telefonhoz képest egész hamar feláll a rendszer, és máris használatba vehetjük a készülék számtalan funkcióját az "aktív készenlét" szolgáltatásnak köszönhetően, ami azt jelenti, hogy a leggyakrabban használt ikonok kikerülnek az alapképernyőre, pont, mint a windows aktív startmenüje. A menübe belépve a rögtön "Zene" mappába léphetünk, ahol a Zenelejátszó és a Rádió ikonjait találjuk. A Rádió megfelelően teszi a dolgát, bár azt még mindig hiányolom, hogy csak a pop-portra csatlakoztatott headsettel lehet hallgatni, ugyanis annak a zsinórja funkcionál antennaként. A Zenelejátszóban lehetőségünk összeállítani saját lejátszási listánkat az előadó, stílus, albumok szerint rendezett mappákból. Most felmerül a kérdése, hogy de milyen is a hangja. Ha a telefon beépítet hangszóróját használjuk úgy nem túl jó, egy ismerősöm megjegyezte, hogy kb. mint egy Szokol rádió, de legalább jó hangos. Először nagyot ugrottam mikor a megszólalt a magam mellé lerakott telefon, aztán rájöttem, hogy a közepes hangerő az pont optimális. Viszont az integrált távirányítóval rendelkező gyári headsettel nem rossz. Főleg ha kipróbáljuk egy hifire kötve, úgy az igazi, merthogy a Nokia mérnökei olyan figyelmesek voltak, hogy 3,5mm-es normál fülhallgató-csatlakozóval láttak el a távirányító részt, így bármilyen saját hangeszközt rá lehet kapcsolni. A fent tárgyalt zenelejátszót a telefon aljának 180 fokos csavarásával is aktiválhatjuk, a menüből elérhető funkciókkal együtt. A dedikált zenelejátszó gombok az előre - hátra lépést a számok között, a lejátszást, a szünetet és a megállítást tartalmazzák.
Tovább is van?! Kicsit tovább böngészve a telefont a Nokia korábbi Symbian-os telefonjaival megegyező menüpontokat találunk. A "Saját" mappában található a Lifeblog, ami az utóbbi évek blogírási irányzatának terméke. A program automatikusan rögzíti a tevékenységeinket és ebből egy filmhez hasonlatos idősávot hoz létre, amiből kiszedhetünk illetve berakhatunk eseményeket, képeket, hangokat, videókat, illetve fűzhetünk hozzá megjegyzéseket. Izgalmas időtöltés. Ugyan ebben a mappában lelünk rá a zajszintmérőre, ami a "strapatelefon" kategóriából került át ide. Gyakorlati használati értéke nem túl sok, de játéknak nem rossz. A "Névjegyzékbe" belekukkantva a szokásos temérdek információt rendelhetjük egy-egy bejegyzéshez, ami nagy fejlődés, hogy minden névhez van egy alapértelmezett hangséma, amit kimondva rögtön kezdi tárcsázni. Ezeket a sémákat megváltoztathatjuk, de általában nem szükséges, mert még az ékezetes magyar neveket is 70-80%os biztonsággal eltalálja a rendszer.
Hívnak! Írjunk! Az integrált hangszóró jól teszi a dolgát, ugyan kicsit doboz hangja van de nem nagyon zavaróan. Az üzemmódoknál lehetőségünk van beállítani, hogy a beállított hangsémát kimondva azonosítsuk a hívót, de ennek maximum úgy van értelme, ha nincs csengőhang, különben elveszik a kimondott név a hangorkánban. Természetesen számos hangformátum közül választhatunk csengőhangot, akár minden csoporthoz másikat. Először nagyon furcsa volt, hogy miután megnyomtam a hívásfogadó gombot, még vagy 2 mp-ig nem él a vonal, ez valószínűleg azért van, hogy ne kelljen gyorsan kapkodni a kezünket, de így elég bután néz ki amint rendszeresen 2-3-at hallózik az ember az elején. Sms-t a jól megszokott módon magyar T9 szótár segítségével írhatunk. Kicsit zavaró tényező, hogy a sokak által sosem használt "ceruzás" gomb nagyon rossz helyre kerül a jobb oldalon, és csak balkezeseknek kényelmes használni. A telefonnal írhatunk és fogadhatunk mms-t és e-mail kilens is helyet kapott benne. Alkossunk képeket, videókat, majd csatlakozzunk! A Nokia 2 megapixeles kameráját rejti magában az elforgatható rész. A koncepció nem lenne rossz, de kicsit szerencsétlenül sikerült megoldani. Illetve van egy saját verzióm a dologra, igaz ezt egy kiadott sajtóanyagban sem találtam meg. Ez pedig a következő: véleményem szerint ez a készülék elsősorban a balkezes felhasználókat célozza meg. Ez sok mindenre megoldást jelentene. Nem nyúlnánk bele állandóan az ujjbegyünkkel a kamera védőjébe, gyönyörűséges zsírfoltokat hagyva és így és azt állandó tisztításra kárhoztatva. Illetve ha elforgatjuk a kamerát, akkor zoom-olni és fényképezni ugyan tudunk a zenelejátszó gombokkal, de akármi más beállításhoz roppant kényelmetlenül kézhfejhelyzeteket kell felvennünk, bezzeg ha balról közelítenénk akkor elhárulna ez a probléma.
A gondokat tovább tetézi, hogy a középső joysticknak amúgy sem igazán jó a nyomáspontja, rendszeresen lenyomtam mikor navigálni akartam a nyilakkal. A kényelmetlenségek után jöjjenek a pozitívumok! A maximálisan 1600x1200 felbontású képeket nagyon szépen készíti, csak kicsit lassan ezért főleg az első időkben hajlamos voltam elmosódott képeket alkotni. Videókat 176x144 felbontásban készíthettünk, és ráadásul nem is akadásmentesen, úgyhogy lenne mit javítani a szoftveren. Az elkészült műveket a 10MB-os belső vagy az alapcsomagban adott 128MB-os microSD kártyára menthetjük, illetve maximálisan 1GB-osra cserélhetjük a bővítőkártyánkat. Leggyorsabban és legegyszerűbben az alapcsomagban kapott USB adatkábellel csatlakozhatunk a számítógépünkhöz. Ha nem lenne épp kéznél ez a kábel, akkor a bluetooth kapcsolatra bízhatjuk az átvitelt, bár így nagyobb fájlokat nem célszerű mozgatni, mert eléggé lassú. Böngészni a Wap 2.0 xHTML böngészhetünk, EDGE vagy GPRS kapcsolaton keresztül. A telefonnal készített fotók