Új tároló formátum - régi videó technológia?

Ezt a megállapítást olyan nagyvállalatok is megrökönyödéssel fogadhatják, mint a Microsoft, vagy az Apple: mindketten azon ügyeskednek ugyanis, hogy saját fejlesztésű videótömörítési eljárásai szélesebb körben elterjedhessenek. Ezek az úgynevezett kodekek (az angol coder-decoder szavak elejéből származik) határozzák meg, hogy egy adott tárterületre mekkora méretben milyen minőségű videóanyag rögzíthető. A Microsoft jó pár évvel mutatta be saját VC-1 névre keresztelt tömörítési eljárását, és már akkor nyíltan olyan szándékkal állt elő, hogy a DVD-k következő generációján ezt a formátumot szeretné látni. Más óriásvállalatok ennek ellenére a rivális MPEG-4 AVC formátumot támogatták.

A Sony Pictures azonban úgy gondolja, ezekre még most sincs szükség, bőven megteszi a mostani hagyományos DVD lemezeken használt, immár tizenegy éves MPEG-2 technológia. Véleményük szerint ráér később áttérni a fejlettebb kodekek alkalmazására. "Az újabb formátumok nem feltétlenül növelnék a képminőséget. A mi célunk elérni a legjobb minőséget a Blu-ray lemezek számára, most, és a jövőben is. Ez pedig az MPEG-2-vel teljesen megoldható." - mondta Don Eklund, a Sony Pictures technológiai elnök-vezérigazgatója.

A lényeg valóban az, hogy az egymással inkompatibilis formátumok valahol találkozzanak, és egy egységes formátumot támogassanak. Egyáltalán nem elképzelhetetlen azonban az is, hogy a jövőben megjelenő lejátszók több tömörítési eljárást is támogatnak, így az eleinte MPEG-2 formátummal tömörített mozifilmek mellett a későbbi, fejlettebb eljárásokkal készült videók is megtekinthetők lesznek ugyanazon a készüléken. Ezen a téren is legalább akkora káosz uralkodik most, mint a médiaformátumok esetében. Minden kodeknek megvan a maga előnye és hátránya, más és más felhasználhatósággal rendelkeznek, műholdas sugárzás, videófelvétel és -lejátszás, és más tulajdonságok tekintetében.