A Google pénteken jelentette be, hogy száz orvos és kutató részvételével új projektet indít, amelynek célja az egészséges emberi test működésének feltérképezése és megértése. A cég az elmúlt hónapokban rendkívül ambiciózus és felettébb zavarba ejtő programokkal hívta fel magára a figyelmet: kifejlesztett egy, a vércukorszint mérésére alkalmas okos kontaktlencsét, új leányvállalatuk, a Calico pedig egyenesen a „halál gyógymódját” keresi.
A Google Baseline nevű kutatási iniciatíva éppen olyan, mint a vállalat többi hasonló projektje: nagyszabású, pimasz, egy kicsit ijesztő, és a cég illetékesei egyáltalán nem törődnek azzal, hogy vannak, akik könnyen félreért(elmez)hetik. Pedig vannak ilyenek: egyes újságírók egyenesen arról cikkeznek, hogy a vállalat „a tökéletes ember” kitenyésztésén dolgozik – ami, ugye, komoly etikai kérdéseket vetne fel.
Van benne fantázia
Persze, szó sincs ilyesmiről, számos olyan cég, tudóscsoport (pl.: a Nagy-Britanniában működő Biobank) van, amely hasonló biomarkerek gyűjtésével foglalkozik. Igaz, a jelenlegi kutatások többsége nem a fitt test sajátosságaira, hanem a betegségek korai diagnosztizálására fókuszál – de kétségtelen, hogy a Baseline-hoz hasonló kezdeményezések is hasznosak lehetnek, hiszen a szervezet működésének jobb megértésén keresztül hozzájárulhatnak olyan módszerek kidolgozásához, amelyek segíthetnek egészségünk megőrzésében.
Az egyetlen valódi probléma az, hogy nem tudjuk, pontosan milyen adatokra kíváncsi a Google. Az egyik résztvevő orvos Dr. Sam Gambir szerint szinte minden ma elérhető diagnosztikai eszközt és módszert bevetnek majd, vizsgálják a ritka fehérjéket és a genom sajátosságait épp úgy, mint az anyagcsere-folyamatokat. „Nem tudhatjuk, pontosan mire figyeljünk, amíg el nem kezdjük a munkát” – jelentette ki Gambir, a The Verge-nek nyilatkozva.
De vajon miért érdekli a Google-t a biomarker biznisz? Nos, azon túl, hogy a Google X imázsához hozzátartozik az ambiciózus tudományos és technológiai magaslatok ostromlása, a Baseline-nak üzleti szempontból is komoly stratégiai jelentősége lehet. Ezt maga a Google is elismerte: közleményükben azt írják, hogy a program során „olyan ötletek merülhetnek fel, amelyek új termékek kifejlesztéséhez vezethetnek nem csak a Google-nél, hanem az egész egészségügyi és technológiai iparágban”.
Maguk az egészségügyi adatok ugyan szigorú védettséget élveznek, így nem lehet továbbértékesíteni őket, de a cég így is rengeteget profitálhat belőlük. Ha a kutatóiknak sikerül új, az „egészségesség” mérését lehetővé tévő módszerekkel előrukkolniuk, akkor olyan technikákat és berendezéseket fejleszthetnek ki, amelyekből a következő évtizedekben komoly nyereségre tehetnek szert – ráadásul potenciális versenytársaikat is megelőzhetik.
Újra nekifutnak
A Basline keretében végzett kutatások az Android jövője szempontjából is fontosak lehetnek. A hordható elektronikai eszközök megjelenésének köszönhetően, a mobilpiac szereplői számára egyre nagyobb értéket jelentenek az egészségügyi adatok. Az Apple júniusban jelentette be, hogy partneri megállapodást köt az Epic-kel – azzal a céggel, amely az Egyesült Államok legnagyobb orvosi adatbázisát menedzseli. Céljuk, hogy az Epic adatait felhasználva a jelenleginél jóval részletesebb, átfogóbb információkkal láthassák el Healthkit nevű alkalmazásuk felhasználóit. Márpedig egy olyan világban, ahol hamarosan megszokottá válhat, hogy folyamatosan monitorozzuk a testműködésünket, egy ilyen szolgáltatás meggyőző érvet jelenthet a vásárlók számára, hogy Android-telefonok helyett inkább az iPhone-okat válasszák.
A Google korábban más, és mint kiderült, kevésbé sikeres stratégia mentén próbálta meghódítani az egészségügyi technológiák piacát. Első próbálkozásuk a Google Health volt: egy minden hasznosíthatót magába gyűjteni kívánó egészségügyi adatközpont, amit a páciensek, az orvosok és az alkalmazásfejlesztők egyaránt használhattak volna.
A Google szerette volna alapjaiban megváltoztatni az orvosok és a kórházak adatgyűjtési szokásait, az információk tárolását és lehívását. Ha a Health beindult volna, sokkal mélyrehatóbb és átfogóbb adatokkal láthatta volna el a felhasználókat, mint a Healthkit, és ezzel versenyelőnybe hozhatta volna a Google-t az Apple-lel szemben. Nem így alakult. Az orvosi-gyógyászati közösség megijedt az újdonságban rejlő potenciáltól, és a felhasználók, fejlesztők sem támogatták kellő számban a rendszert. Nem csoda, hogy amikor a keresőcég 2011-ben szanálta a szolgáltatást, nem sokan tiltakoztak. A vállalat az idei I/O fejlesztői konferencián jelentette be, hogy újra felveszi a kesztyűt: a Google Fit nevű nyílt fejlesztői platformmal próbálják megnyerni a versenyt a HealthKittel szemben.
Rendkívül szigorú szabályozás
Egyértelmű, hogy az Apple-hez hasonlóan a Google is komoly pénzügyi fantáziát lát az „egészségiparban”. Igen ám, csakhogy ez az egyik legszigorúbban szabályozott üzletág, az egészségügyi állapottal kapcsolatos információk a világon szinte mindenütt érzékeny adatnak minősülnek. Nem véletlenül, hiszen egy személy ápolásával kapcsolatos adatokból számtalan dolog kiolvasható: például az, hogy használt-e drogokat, vannak-e pszichiátriai problémái vagy gyógyíthatatlan betegsége. Egy esetleges adatszivárgás végzetes lehet – ez az oka annak is, hogy a kórházak vonakodnak a felhőbe költöztetni az adatbázisaikat.
Sokan attól tartanak, hogy ha a páciensek túl sok orvosi információhoz férhetnek hozzá, könnyen félrediagnosztizálhatják magukat, és felboríthatják a gondosan összeállított kezelési terveket, ami komoly veszélybe sodorhatja az egészségüket. Ez az oka annak is, hogy a szabályozó szervek rendkívül bizalmatlanok a hasonló szolgáltatásokat nyújtó cégekkel szemben. A DNS-feltérképezéssel foglalkozó 23andme például nemrég pert vesztett az USA élelmiszer és gyógyszerellenőrző hatóságával, az FDA-val szemben, mert orvosok bevonása nélkül adott gyógyászati tanácsokat az ügyfeleinek.
Stratégiai előnybe kerülhetnek
Az, hogy a Baseline a betegségek gyógyítása helyett az egészségmegőrzése fókuszál, kiutat jelenthet a Google számára ebből a kutyaszorítóból. A képlet egyszerű: míg a betegségekkel kapcsolatos információk érzékeny adatnak minősülnek, az egészséggel kapcsolatosak nem.
Az olyan fitnesz-kütyük fejlesztői, mint amilyen például a Fitbit, rég kitapasztalták már, hogyan lehet összegyűjteni és megjeleníteni a testmozgással, pulzusszámmal stb. kapcsolatos adatokat – arról azonban nem tudják tájékoztatni a felhasználókat, hogy valójában milyen folyamatok játszódnak le a testükben. Könnyű elképzelni, milyen távlatokat nyitna Page-ék előtt, ha a komplexebb és hasznosabb információkkal – például vérnyomás- vagy vércukoradatokkal – láthatnák el a felhasználóikat. Ráadásul, ha elég adatot tudnak összegyűjteni, és e mellé még fejlett diagnosztikai eszközöket is odatesznek, előbb-utóbb az orvosok keresik majd meg őket – és ezzel megkerülhetetlenné válhatnak az egészségügyi adatok piacán.
Mint a legtöbb, az Apple és a Google, az iOS és az Android közötti csata, várhatóan ez is hosszú ideig tart majd. Évekbe telik, mire a Baseline előáll valamilyen használható termékkel, és talán még tovább tart, mire az okostelefon-tulajdonosok használni kezdik az egészségügyi adatokat hasznosító szolgáltatásokat. De annak ellenére, hogy a projekt első látásra tecno-utópisztikus fantazmagóriának tűnhet, valójában komoly stratégiai előnyhöz juttathatja a Google-t az elkövetkező évtizedek egyik legnyereségesebbnek ígérkező piacán.
