A különféle lejátszók elárasztották a piacot, és manapság már olyan termékek is lehetővé teszik a zenehallgatást, amelyekről korábban nem is gondoltuk volna.
Mivel érdemes kezdeni egy olyan hatalmas téma vizsgálatát, amellyel kapcsolatban többé-kevésbé már mindenki informálódott, mi érdekeset lehet mondani róla? Az illegális állománycserélők kérdésével már oly sokszor foglalkoztunk, hogy arra ezúttal nem is térnénk ki bővebben. Mindenki tudja, hogy mi törvényes, és mi nem: aki zenei állományokat tölt le, nem sérti a jogot, hiszen csak magáncélú másolatot készít - feltéve, hogy azt semmilyen formában nem értékesíti. Aki azonban mások számára online elérhetővé teszi zenei gyűjteményét (ahogy azt a legtöbb fájlcserélő rendszer megköveteli), az törvényt sért – ilyen egyszerű.
Nekünk, felhasználóknak elég ezzel tisztában lennünk, és feldolgoznunk azt a traumát, hogy bizony az MP3-ban vagy egyéb zenei formátumban, elektronikus úton terjedő zenék éppolyan termékek, mint a bolti CD-k, azaz fizetni kell(ene) értük. Ez első hallásra rémesen egyszerűnek tűnik, ám valójában nagyon komoly gondolkodásmódbeli, ha tetszik, kulturális váltást jelentene, amire sokan még nem készültek fel - sokan pedig nem is akarnak. Valószínűleg mindig lesz egy kemény mag, amely meg fogja találni annak a módját, hogy folytassa a megszokott gyakorlatot. Valamit ingyen megszerezni mégiscsak vonzóbb, mint pénzért megvásárolni, nem igaz?
A teljes cikk Zenekalózok? - MP3, és ami mögötte van címmel a 2005. januári számunkban olvasható.
