Hatvan éve kutat az IBM

A történet a Columbia Egyetem egyik diákszállójában indult, először ugyanis ez volt az otthona a Watson Tudományos Számítástechnikai Laboratóriumnak - ez volt az IBM Research első neve. Azóta olyan találmányok és szabadalmak pattantak ki kutatóik agyából, mint a mágneses adattárolás 1955-ben (!), majd két évvel később a FORTRAN programnyelv. A DRAM memóriák alapjait 1962-ben, míg a RISC chipeket 1980-ban szabadalmaztatták, de részük volt az adattitkosítási szabványok (1974) és a szupravezetés (1987) kifejlesztésében is.

Csak az utolsó 12 évben huszonkilencezernél is több szabványt jegyeztettek be, ezzel ők vezetnek a találmányok számában az egész világon. Tudósaik közül öten kaptak Nobel-díjat, többek között az atomi szinten is működő mikroszkóp kifejlesztéséért, és más tudományos eredményekért.

A Nagy Kék sikerét sokan abban látják, hogy más kutatórészlegekkel ellentétben náluk az is fontos, hogy a felfedezések vagy új szabványok könnyedén integrálhatóak legyenek az átlagemberek felhasználási szintjére, így a vállalatnak is jelentős profitot termelve. Az 1945-ben induló kutatások mára már nem csupán az Egyesült Államok érdekeit tartják szem előtt, mint a hidegháború időszakában, de más fontos szemléletváltozás is bekövetkezett: a manapság leginkább a nanotechológiai kutatásokra koncentráló vállalat a közlemény szerint már nem az eddig hardver-oldalú megközelítést részesíti előnyben, hanem inkább a piaci igényeket, problémákat próbálják megoldani.

A hamarosan megrendezésre kerülő születésnapi rendezvényen is az lesz a vezérvonal, milyen nagy ellenérzésekkel kell számolni a kutatás során: "Hosszú évekkel ezelőtt az emberek azt mondták nekünk, semmi értelme számítógépekkel foglalkozni, ez nem tudomány és nincs jövője. Akkor nem hallgattunk ezekre, és ez előnyünkre vált. Ma már a szolgáltatásokról mondják ugyanezt..." - mondta Paul Horn, a kutató részleg alelnöke.