A kilencvenes évek végén Jakob Nielsen, a „használhatóság guruja” közzétett egy cikket Flash: 99 százalékig rossz címmel, amelyben az öncélú és haszontalan Flash-animációk terjedése ellen emelt szót. Mindenki, aki betárcsázós vonalon kapcsolódott az internetre, és hosszú perceket kellett várnia egy-egy oldal letöltésére pusztán amiatt, mert a lapot jópofának szánt Flash-animációkkal tömték tele, egyetértett vele.
Bár az utóbbi fél évtized fejlődése nem tette teljes mértékben okafogyottá Nielsen sirámait, a helyzet valamicskét kétségtelenül javult - és nem csupán a szélessávú kapcsolatok terjedése miatt. A Flash formátum minden másnál többet tett azért, hogy a web látványban gazdag multimédia-környezetté váljon, mi több, napjainkban sokak számára a multimédia egyet jelent a Flashsel.
Mindenevő Flash - vagy nem Flash
Ez persze nem jelenti azt, hogy ma már a Flash 99 százalékig jó dolog lenne. Egy animációkkal és sávszélesség-emésztő hanggal telizsúfolt weblap letöltése 512 kilobit/másodperces kapcsolaton keresztül sem túlságosan nagy élmény, még ha a várakozási idők nem is olyan tébolyítóak, mint ha 56 kilobit/másodperces vonalon próbálnánk hozzáférni az oldalhoz.
A Flash tudása azonban az elmúlt néhány évben rengeteget gyarapodott. Amikor a Macromedia megvette az alkalmazást, a Flash alapvetően animációszerkesztő programnak számított, a teljes tudású multimédia környezetet pedig a cég másik terméke, a Director jelentette, amelyet a beépített Lingo programozási nyelvvel lehetett finomhangolni.
Napjainkra azonban a helyzet gyökeresen megváltozott, és bár továbbra is a Director a megfelelő választás lemezes alapú multimédia-anyagok fejlesztéséhez, egyáltalán nem szokatlanok az olyan CD-k és DVD-k, amelyeket legalább részben Flashsel készítettek. A program videoformátuma az elmúlt években jelentősen fölerősödött, és szkriptelőnyelvének lehetőségei is kibővültek. A Flash MX professzionális változatának megjelenése óta már adatbázis-vezérelt webhelyeket is létrehozhatunk vele.
Ez a fokozódó összetettség azonban megkeseríti azon webtervezők életét, akik nem várnak el ilyen sokat a programtól. Egyrészt gondot jelent, hogy sokkal mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk, mint szeretnék (a termék ára lassan a kétszázezer forintot közelíti). A gondok azonban nem csupán anyagi természetűek: a Flash újabb változatainak túlfejlettsége azt eredményezte, hogy a programot majdnem olyan nehéz használni, mint a hagyományosan bonyolult Directort.
Flash tizedáron
Ahogy a Flash egyre följebb és följebb araszolt a ranglétrán, fejlődésével olyan piaci rés keletkezett, amelybe számos fejlesztő próbált meg benyomulni a maga szoftvereivel. Közülük azok számára termett a legtöbb babér, akik jól körülhatárolható felhasználói igényeket vettek célba. Ezt az utat követte például a SWiSH (www.swhishzone.com). Termékeinek egy része igen speciális szolgáltatásokat nyújt (például: Flash-kompatibilis videók készítése; végrehajtható állományok létrehozása Flash-mozikból CD/DVD-k számára stb.) Van azonban három olyan termékük, amely szélesebb felhasználói kör számára is érdekes lehet. A legegyszerűbb és legolcsóbb a SWiSHlite (korábban SWiSH 1.5), amely alighanem az egész világegyetem legkönnyebben használható animációkészítő programja. És minden bizonnyal az egyik legolcsóbb is: ára ugyanis csupán 19,95 dollár. A SWiSH2, amely 49,95 dollárba kerül, már sokkal többet tud, és többek között a szkripteket is széleskörűen támogatja; a cég csúcsprogramja, a SWiSHmax (99,95 dollár) pedig már-már a Flashhez közelít. Bár tizedannyiba kerül, majdnem ugyanolyan átfogó tudású – és használni is majdnem ugyanolyan nehéz.
A Flash egyik legnagyobb előnye, hogy a legtöbb böngésző támogatja a formátumot. Bátran feltehetünk a weblapra videókat és interaktív animációkat, és nem kell attól tartanunk, hogy a felhasználók a felmenőinket emlegetik, amiért mindenféle beépülőket kell letölteniük a látványos elemek megtekintéséhez. (Eltekintve a Flash saját beépülőjétől, amely igaz, hogy szerepel például az Internet Explorerben, ám a program új változataiban készült multimédiás anyagot csak új beépülővel tudjuk lejátszani, tehát mégis töltögetnünk kell, legalább egyszer - A szerk.)
Vadulás
Ami a videót illeti, a Wildform (www.wildform.com) kifejlesztett egy olyan kódolóeszközt, amely majdnem ugyanolyan jó, mint maga a Flash. A Fix, amely Pro és Lite változatban létezik (előbbi 149 dollár, utóbbi 39 dollár), Flash Video (FV) vagy SWF formátumúvá alakítja át az MPEG- és AVI-állományokat. A program arra is kiválóan alkalmas, hogy 2D-s stílusú animációkat készítsünk videóinkból.
És vannak más alkalmazások is, amelyek Flash-kompatibilis kimenetet állítanak elő. A Corel R.A.V.E. például, amely a CorelDRAW több változatával hozzáférhető, feltétlenül megérdemli figyelmünket. Ha interaktív alkalmazásokat akarunk létrehozni, a R.A.V.E nem versenyezhet ugyan a Flash tudásával, de a Corel rajzolóeszközeivel való kombinációja kiváló animációs programmá teszi.
A cikk a 2005. áprilisi számunkban olvasható.
