A ritka jó hír jól jön a nehéz időket élő szoftver és média konglomerátumoknak, akiknek kemény küzdelmet kell folytatniuk a fekete piacon forgalmazott olcsó és ingyenes szoftverekkel, valamint az interneten és az utcán kínált zenei és film lemezek visszaszorítása érdekében. A BSA szerint világméretekben a kalózszoftverek aránya az egy évvel korábbi 40 százalékról 39 százalékra csökkent - ami persze nem jelenti azt, hogy ez az eredmény megnyugtató volna a lobbi szervezet számára, hiszen továbbra is tízből négy üzleti szoftver ma is kalózpéldány. A szerény fejlődés azt jelenti, hogy sikerült megállítani a kalózkodás két éve tartó masszív eszkalációját.
A BSA legnagyobb ellenségének ma is az interneten vígan burjánzó fájlcserélő hálózatokat és az ún. "warez" szájtokat tekinti. Ezzel együtt 2002-re 10 százalékkal sikerült csökkenteni a kalózszoftverek arányát az 1994-es szinthez képest, amikor az ipar először szállt szembe egységesen a problémával. Élénk lobbi tevékenységgel és felvilágosító munkával magyarázzák az előrehaladást. A szoftvercégek 2002-es bevételéből 13 milliárd dollárt vettek el a kalózanyagok, ami 2 milliárddal több, mint 2001-ben volt. A világ legnagyobb szoftverpiacain, Észak-Amerikában és Nyugat-Európában a legalacsonyabb a kalózszoftverek aránya. 1994 és 2002 között az USA-ban 32 százalékról 24 százalékra csökkent a ráta, Nyugat-Európában pedig 52 százalékról 35 százalékra. Kelet-Európában viszont (elsősorban Oroszországban és Ukrajnában), ill. az ázsiai, csendes-óceáni régióban (ahol Kína és Vietnam a listavezető) a szoftverek 90 százaléka illegális - vagyis helyileg 2001-hez képest a helyzet tovább romlott!
