A félvezetõiparban minden a réz körül forog

Szakértõk szerint egyébként az a legmeglepõbb a dologban, hogy eddig egyik félvezetõgyártónak sem támadtak komolyabb gondjai az új technológiákra való átállás közben, persze elképzelhetõ, hogy akadtak bizonyos problémák, de ezekrõl a közvéleményt nem kívánták tájékoztatni.

A réz köztudottan sokkal jobban vezeti az elektromosságot, mint a korábban a processzorok esetében használt alumínium, így a réz megadja a processzortervezõknek azt a lehetõséget, hogy a technológiai korlátokat minél jobban kitágítsák, vagyis a jövõben a réz egyre nagyobb szerepet játszik majd abban, hogy minden eddiginél nagyobb teljesítményû processzorok legyenek legyárthatóak. Természetesen a világ legnagyobb chipgyártó cégeként nyilvántartott Intel sem hagyja figyelmen kívül a réz nyújtotta lehetõségeket, így még valamikor az idei év utolsó negyedévében napvilágot lát majd az elsõ "rezes" Intel Pentium 4 processzor, mely 2,2 GHz mûködési frekvenciával büszkélkedhet, és a cég ígéretei szerint a rezes technológia révén már jövõre elérhetõvé válik a 3,5 GHz-es frekvencia is.

A rézalapú processzorok esetében egyébként számos új gyártási technológiát kell bevezetniük a fejlesztõmérnököknek, ugyanis például a katódporlasztásnak nevezett eljárás nem alkalmazható réz esetében, valamint számos egyéb, a nyomtatott áramkörök gyártása közben alkalmazott korábbi eljárás is alkalmatlan ahhoz, hogy segítségével rézalapú processzorok legyenek gyárthatóak. Szakértõk szerint minden félvezetõgyártó elszenved bizonyos kudarcokat az alumíniumról rézre történõ átállás következtében, mely kudarcok a kisebb és közepes méretû cégek esetében akár komolyabb anyagi gondokat is okozhatnak.

"Be kell vallanom, hogy a kezdetekben elég rettenetes volt ez az egész" - nyilatkozta nemrégiben Mark Bohr, az Intel architektúra és integráció részlegének az igazgatója, a rézre történõ átállás nehézségeirõl.

Mindazonáltal a szakértõk szerint nagyon meglepõ, hogy az IBM esetében szépen csöndben, a külsõ szemlélõ számára teljesen rendben történt meg a rézre történõ átállás, persze elképzelhetõ, hogy az IBM-nek esetleg nem is kellett az esetleges kudarcait palástolnia. Az IBM elõször 1998-ban jelentett be teljesen "rezes" processzort, és azóta már szinte teljes egészében lezajlott a rézre történõ átállás. Az AMD egyébként a tavalyi évben kezdte meg a rezes Athlon processzorok gyártását, és a gyárnak állítólag ugyancsak semmilyen komolyabb gondja nem akadt az átállás kapcsán.