Egy új törvény szerint 15 évnyi letöltendő is kiróható a nem ellenőrizhető kommunikációt folytatókra.

Mostantól hivatalosan egyetlen helyi portál sem követheti a látogatóit azok hozzájárulása nélkül.

A Cyber Intelligence Sharing and Protection Act (CISPA) törvény eddig nagy port kavart világszerte, most azonban maga az amerikai elnök jelentette be, hogy ő mindenképpen megvétózza.

A SOPA és PIPA árnyékában már meg sem lepődik az ember azon, hogy az utóbbi hetekben egy új törvénytervezet született Amerikában, amely szintén a felhasználók ellenőrzését hozhatja el.

Az internet adta arctalanság sokakat sarkall arra, hogy másokat sértő módon viselkedjenek. Arizonának elege van ebből, de vannak ellenzők is.

Az Európai Parlament komolyabb eszközöket kíván bevetni a jövőben az adatvédelem érdekében: a hackereket börtön, az adatszivárgást eltitkoló cégeket kemény büntetés várja majd.

Pereskedés lesz a vége egy furcsa esetnek Minnesota egyik iskolájában, ahol egy 12 éves diáklány köteleztek arra, hogy kiadja Facebook jelszavát.

Nem volt túl kellemes hétvégéje Sereg Andrásnak, az Alkotmánybíróság sajtófőnökének, aki csak annyit tudott mondani, amikor az Index felzavarta vasárnap: "Ajjaj". Az Alkotmánybíróság honlapján található Alaptörvényt vette célba az Anonymous.

Újabb, az internet szabályozására irányuló törvénytervezet született a gyermekpornó elleni küzdelemre hivatkozva.

Bár az ACTA törvénytervezet szépen lassan elbukni látszik, ez nem jelenti azt, hogy nem folyik gőzerővel a harc a szerzői jogok megsértése ellen. Az eddig kicsit passzívabb könyvkiadók is támadásba lendültek.

A Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (Anti-Counterfeiting Trade Agreement, ACTA) célja a világviszonylatban egyre nagyobb méreteket öltő hamisítás és kalózkodás elleni fellépés területén a nemzetközi együttműködés.

A sokat kritizált amerikai szerzői jogi törvények ellen tiltakoznak a 24 órás kimaradással.

A Facebook külön kartont szentel felhasználóinak és ebbe nem csak a tartózkodási helyeinket, aktivitásainkat és beszélgetéseinket jegyzi le, hanem ettől jóval többet is.

Törvénytelennek bizonyult a düsseldorfi bíróság korábbi rendelete.

Mostantól bárki telepíthet legális, de nem engedélyezett szoftvereket is a mobiljára.

Az adatátvitelkor használt komoly titkosítás lehet a RIM készülékeinek gyengéje az araboknál.

Folytatódik a Gizmodo iPhone sztorija, a bírósági dokumentumok érdekes részletekkel szolgálnak. Vajon csak a hagyományos sajtó újságíróit védi a törvény, a bloggerek lakását pedig kirámolhatja a rendőrség?

Az új szabályozás a levélszemét forgalmat hivatott visszafogni kábé annyi sikerrel, mintha a terrorizmust akarnánk tiltó rendelkezésekkel visszaszorítani.

Hiába születnek döntések, határozatok, a felhasználók fejében örök kérdés marad, hogy mit szabad letölteni és mit nem, egyáltalán, kinek árthatunk egy szimpla fájlcseréléssel.

Hol húzható határ az ellenőrzés és a terrorizmus megfékezése közt?