Fél év múlva egy tinédzser érkezik családja megmentésére a kaliforniai Hill Valleybe, ahol légdeszkával fog száguldozni a repülő autók között. Nos, a Vissza a jövőbe 2 talán nem a legpontosabb prófécia, de ahhoz képest, hogy 1989 a tetőtől-talpig farmer, a kockafrizurák és a Beastie Boys éve volt, a film technológiai jóslatai nem is állnak olyan messze a valóságtól. Bob Gale, a film egyik forgatókönyvírója januárban úgy nyilatkozott az NBC-nek, hogy kifejezetten büszkék az általuk inspirált újításokra. „Azt mondják, az élet utánozza a művészetet. A rakétatechnológia atyja, Robert Goddard úgy nőtt fel, hogy Verne Gyulát olvasott gyerekként. A Vissza a jövőbe filmek is sokakat megihlettek. Minden gyerek légdeszkázni szeretett volna, és közülük néhányan ma próbálják kitalálni, hogyan működhet egy ilyen szerkezet.”
Légdeszka és repülő autó
A gördeszka és a légpárnás hajó kereszteződéséből született légdeszka volt a repülő autók gyerekváltozata a Vissza a jövőbe 2015-jében. A film szerinti gyártó, a Mattel később ténylegesen is gyártott egy játékváltozatot, ami persze nem repült. A jövőkutatók egészen tavalyig még hibás előrejelzésnek tekintették a légdeszkát, míg Greg Henderson el nem indította Kickstarter kampányát. Végül több mint 510 000 dollárt sikerült összeszedni az elektromágneses Hendo gyártására, amely 15 percig tart három centivel a föld fölött maximum két embert, összesen 140 kilóig. Csak speciális, vasat nem tartalmazó felületek (például alumínium) felett működik, így viszont aligha használható a filmhez hasonló napi tevékenységekhez. Anno sok teória keringett, hogy vajon a forgatás során hogyan sikerült a megfelelő hatást előidézni. Aztán fény derült az igazságra: a színészeket kötelek tartották – amiket aztán az utómunka során eltávolítottak –, és a lábukhoz erősítették a deszkát.
A repülő autókat is a trükkfelvételeknek köszönhetjük. Már a 60-as években készült olyan dokumentumfilm, amely 1985-re jelezte a repülő autók bevezetését, így nem csoda, hogy a készítők tippje szerint 26 évvel később már biztosan megjelennek. Csak részben tévedtek. Az amerikai Terrafugia és a szlovák AeroMobil egy ideje előállt a prototípusokkal, bár egyikük sem olyan könnyen navigálható, mint a filmbeli repülő autók.
Videotelefon és lapostévé
Ezek a Vissza a jövőbe legsikeresebb előrejelzései. A Skype, a FaceTime, a Snapchat és a hasonló programok segítségével a videokonferencia ma már bevett szokás mind az üzleti, mint pedig a magánéletben. Sőt, az üzleti konferenciák tényleg nagy képernyőn folynak. Igaz, hétköznapi beszélgetéseinket inkább telefonon és tableten végezzük, tehát jóval kisebb kijelzők segítségével. A film egy furcsa Facebook-előrejelzést is tartalmaz: a videotelefon-beszélgetések során a kijelző alján személyes információk (például a hobbija vagy kedvenc ételei) olvashatók a hívóról. Ma minden közösségi médiában szerzett ismerősünkről tudunk hasonló adatokat. A 80-as években a lapostévé-technológia még gyerekcipőben járt, Marty mégis szinte minden falon vagy hirdetőtáblán találkozhat velük 2015-ben. Zemeckis azt is előre látta, hogy a 4:3-as képernyőarányt felváltja a 16:9, és hogy a több kijelzős élmény megszokottá válik.
Okosszemüveg és okosöltözködés
A készítők szintén jól jósoltak a hordható kütyükkel kapcsolatban. Marty tinédzser gyerekei futurisztikus telefonszemüveggel ülnek az ebédlőasztal körül, amely könnyen összehasonlítható a Google Glass-szel, ám a dizájn még a 80-as évek formajegyeit viseli. Szerencsére nemcsak a Google, de az Epson, a Samsung, a Sony és a Toshiba okosszemüvegei is jóval csiszoltabb formatervvel rendelkeznek.
Akárcsak a most elérhető okosruházati termékek. A 2015-ös divat ugyanis a film egyik melléfogása. Sokkal földhözragadtabban öltözködünk, a dupla nyakkendő és az aranyesőkabát sosem lett divatos. Azonban az önszárító ruha, az okosórák, sőt még az önbefűző cipő is valósággá válik. A szakértők egyetértenek abban, hogy 2014 volt a viselhető kütyük éve, az idei CES-t pedig egyszerűen elárasztották a felextrázott ruhadarabok. A Belty okosöv – amely az aktuális testhelyzetnek megfelelően szorít vagy lazít – például emlékeztet a film testhez igazodó ruháira. Az ikonikus önbefűző cipő is létezik már. Egy kanadai Kickstarter kampány segítségével meg lehet vásárolni a Powerlace-t, az első olyan edzőcipőt, amely önbefűző funkcióval rendelkezik. A Nike 2011-ben egy jótékonysági kampány keretében alkotta meg a Vissza a jövőbe edzőcipőjének pontos mását – önbefűzés nélkül. A cég viszont ez évre ígéri a ténylegesen önbefűző AirMAG bevezetését.
Automatizmus és biometria
A film korrekten jelezte továbbá a robottechnológia használatának növekedését, bár továbbment a valóságnál. A benzinkutak nagy része például ma már tényleg automatizált, de még nem létezik a Hill Valley-i Texaco kúthoz hasonló robotkar. A hírek szerint ugyanakkor a Tesla dolgozik egy hasonló projekten. Szintén nincs robot kutyasétáltató, de vannak drónok, amelyek magán- és kereskedelmi használata olyannyira elfogadottá vált, hogy a 2014 karácsonyán egyes országokban a legkeresettebb ajándékoknak a drónok számítottak.
Ami a biometrikus eszközöket illeti, a film szintén többet jelzett némileg a megvalósultnál. Az ujjlenyomat-használat és a retinaszkennelés napjainkban ugyan elfogadott az azonosításhoz, házi használatban mégsem terjedt el (még). Bár a McFly ház inkább szkennerrel, mint ajtógombbal jár együtt, a biometria jelenleg inkább a hordozható eszközök sajátja. A laptopok jelszavas feloldása helyett régóta használatos az ujjlenyomat-felismerés. 2013 óta az Apple, 2014 óta pedig az új Samsung mobilokon is elérhető, sőt, tavaly elindult az Apple Pay, amely lehetővé teszi az ujjlenyomat segítségével történő fizetést. Így már nem tűnik futurisztikusnak a jelenet, mikor Biff a saját hüvelykujjával egyenlíti ki a taxiszámlát. Ez ma bármelyik taxiban lehetséges, amely elfogad mobilos fizetést. A különbség mindössze annyi, hogy szükségesek hozzá az eszközök, nem csak pusztán a hüvelykujj.
És ami hiányzik
Látható, hogy a Vissza a jövőbe második része meglepően pontos képet festett 2015-ről. A vázolt világ – eltérően a sci-fikben oly megszokott disztópiáktól – egy barátságos, boldog jövő, tele izgalmas, fogyasztóbarát termékkel. De valami hiányzik: az internet. Mivel a World Wide Webet a film készítésekor épp hogy kitalálták, az okostelefonok, a tabletek és az Internet of Things sem létezhetett, így Marty 2015-je papír alapú maradt. Akkoriban a faxok tűntek a képtovábbítás legnagyobb csodájának. Bob Gale elmondta, hogy 1989-ben úgy tűnt, ez olyan technológiai áttörés, amelynek elterjedése nem lehet kétséges; ám a fax ma már csak egy rövid széljegyzet a technikatörténelemben. Teljesen kihagyták ellenben a mobilokat és az okostelefonokat. „Ezt a technológiát akkor senki sem látta előre. Mára viszont olyan elterjedtté vált, hogy teljesen megváltoztatta az emberek életét” – nyilatkozta Gale.
És hogy változik-e még valami 2015. október 21-ig? Meglátjuk. És reméljük, hogy a fejlesztők okosan töltik a következő pár hónapot.
