A klímaváltozás egzisztenciális fenyegetés az élet minden formájára nézve a Földön, különösen az emberiség számára - mondta 2019 májusában António Guterres, ENSZ főtitkár. Valóban a gleccserek olvadásától, a tengerszint-emelkedéstől, az extrém erős hurrikánokon át a szárazságokig és hőhullámokig nehéz lenne tagadni a klímaváltozás hatásait, amelyek még rosszabbak lesznek, ha elérjük a 2 Celsius-fokos átlagos hőmérsékletnövekedést. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) kimutatása szerint a Föld teljes szén-dioxid-kibocsátásának 14 százalékát teszik ki a járművek, ennek 72 százalékát pedig az autók. Ezért kellene olyan megoldást találni, amellyel környezetbarátabbá lehetne tenni a legkedveltebb utazási eszközt.
Vita a zöldségről
Jelenleg a dízelautókat támadják leginkább, mondván hiába juttatnak 20 százalékkal kevesebb szén-dioxidot a levegőbe, mint a benzines kocsik, mellette rákkeltő nitrogén-oxidokat termelnek. Az elektromos autók ezzel szemben pozitív sajtót kapnak, pedig Christoph Buchal, a Kölni Egyetemen végzett kutatása szerint magasabb szén-dioxid-kibocsátással bírnak, mint a dízelautók, 11-28 százalékkal jobban terhelik a környezetet. Buchal számításai azt mutatják, hogy egy Tesla Model 3 kilométerenként 156-181 gramm szén-dioxidot termel, egy dízellel működő Mercedes, 7 literes átlagfogyasztással viszont csak 160 grammot. A tanulmány elismeri, hogy a pontos adat nagyban függ az autó állapotától és a használat módjától is, azonban a Tesla legfeljebb annyit fogyaszt, mint a hagyományos kocsi, nem pedig kevesebbet.
Nem igaz tehát, hogy a zöld rendszámos autóknak nulla lenne az emissziós rátájuk. Nem az utakon szennyeznek, hanem előállításuk során, illetve esetlegesen töltésük alatt. Ha ugyanis nem megújuló energiával állítjuk elő a zöld autók energiaszükségletét, akkor csak a szén-dioxid termelődésének földrajzában van változás. A probléma többrétű. Az elektromos autók lítium-ion akkumulátora számos olyan elemből épül fel (lítium, kobalt, mangán), amelyeknek bányászata és feldolgozása kifejezetten energiaigényes. Később ezt az akkumulátort tölteni kell, és nem mindegy, hogy mivel.
Pozitív megközelítés
Az áram forrását a helyrajz határozza meg. A norvég elektromos autók főként a vízerőművek energiáját használják, Franciaországban atomenergiát, Németországban és Nagy-Britanniában a fosszilis és megújuló energiaforrásokat körülbelül fele-fele arányban. Az Egyesült Államokban államonként változik a helyzet. Kalifornia kiemelkedően sok megújuló forrást, az északkeleti államok viszont főként szénbányászaton alapulót. Magyarországon az atomenergia körülbelül 37 százalékot fedez az ország energiaszükségletéből, és nő a megújuló energiák szerepe is (7 százalék). Az e-autókat pártolók szerint, akik beruháznak egy jelenleg még nem olcsó járműre, azok valószínűleg már otthonukat is megújuló energiával fűtik, tehát van napelemük, mini szélerőművük vagy a geotermikus energiát használják, így autójukat is környezetkímélően töltik.
Fontos érv továbbá, hogy a fosszilis erőművek kéményét jobban lehet szűrni, mint a számos kis, akár átalakított kipufogót. Az sem mindegy, hogy a város levegőjét szennyezi közvetlen a jármű, vagy egy távolabbi erőmű működése érződik áttételesen a levegőn.
Tény, hogy a lítium-ionos autók energiahatékonyabbak, mint a hagyományos üzemeltetésűek, mivel az elhasznált energiát jóval nagyobb mértékben képesek az autó mozgatására felhasználni. Nem fűtik az utcát az elégetett üzemanyaggal, illetve nem kell a fékezésnél a fémek koptatásával hővé alakítani a mozgási energiát. Az elektromos autók hajtásában hő alig keletkezik, a mozgási energiát újra villamos energiává alakítja a generátorként működő motor.
A probléma, hogy sokak szerint az elektromos autók zöld voltának hangsúlyozása újabb autó vásárlására ösztönöz. Ám minél több jármű van az utakon, mindegy milyen meghajtású, annál jobban terheljük környezetünket. A megoldás a tömegközlekedés fejlesztése lenne, ahol a buszokat és a kötöttpályás közlekedést kizárólag megújuló energiaforrások látnák el.
Top elektromos autók
Volkswagen e-UP és Skoda Citigoe iV
Volkswagen e-UP, a Skoda Citigoe iV és SEAT Mii ugyanazt tudják. Akkujuk 32-36 kilowattórát bír, ami körülbelül 260 kilométer megtételéhez elegendő. Az autók között minimális dizájnkülönbségek vannak, áruk 6,5-7,5 millió forint körül mozog. A Mii Magyarországon nem kapható, a másik két típus viszont 2020-ra elfogyott.
Opel Corsa-e és Peugeot e-208
A német és francia modellek testvérautók. 50 kWh kapacitású akkumulátoruk 330 kilométeres hatótávot jelent. A dizájnban lehet különbséget találni. A Peugeot klasszikusan a kényelemre helyezi a hangsúlyt, az Opel viszont LED Matrix fényszórót épít be a vezetéstámogató funkciók mellé 11,5 millióért.
Nissan Leaf
A Leaf az egyik legnagyobb számban eladott elektromos autó. Kétféle akkuval rendelhető (40 és 62 kWh), amelyekkel 207 vagy 385 kilométert tehet meg. Ára 11 és 14 millió forint körül mozog. A modell negatívuma az akkumulátorhűtés hiánya, ám emiatt lehetséges a kedvező ár-érték arány.
Tesla Model 3
Már Magyarországra is rendelhető a cég honalapjáról és budapesti szerviz is lesz. A Model 3 a legkisebb Tesla, 55 vagy 75 kilowattórás akkumulátorral vásárolható, ami 409 vagy 560 kilométerre elég. Ára 40-54 000 euró, amire még rá kell számolni a 27 százalékos áfát. Előnye a gyors tölthetőség, az áramvonalas forma, a hatékony hajtásrendszer, így hatótávban nem nagyon akad ellenfele.
