Sosem volt ritka az Egyesült Államok közéletében, hogy a politikai szándékok túllépnek a józan ész határain, de Andrew Bailey, Missouri republikánus főügyésze most valami egészen új szintre emelte a szervilizmus fogalmát. Bailey hivatalos vizsgálattal fenyegette meg a Google-t, a Microsoftot, az OpenAI-t és a Metát, mivel szerinte MI-chatbotjaik dezinformációt terjesztenek egy finoman szólva is szubjektív témában: rangsorolniuk kellett az utóbbi öt amerikai elnököt antiszemitizmus szempontjából a legjobbtól a legrosszabbig.
Az ügy magját egy konzervatív weboldal tesztje adja, amely hat chatbotot faggatott a témában - és mint kiderült, három közülük utolsó helyre sorolta Donald Trumpot. Az egész problémás megközelítés itt kezdődik, hiszen történelmileg objektívnek beállítani egy erősen értékítéleten nyugvó rangsort minimum naivitás, de inkább tudatos csúsztatás. Az, hogy a chatbotok hajlamosak furcsa vagy egyszerűen téves válaszokat adni, közismert - mégis ezzel a példával próbálja Bailey alátámasztani, hogy a nagy techcégek politikai elfogultság alapján manipulálják a válaszokat.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Bailey még az alaptényeket sem ellenőrizte: az említett blog szerint például a Microsoft Copilot egyáltalán nem adott választ a kérdésre, ennek ellenére a főügyész levelet küldött Satya Nadellának is, az indoklásban pedig konzekvensen négy chatbotot nevez meg, amelyek Trumpot "utolsóként" rangsorolták, miközben valójában csak három tette ezt.
Mindezt megfejeli az a merész jogi értelmezés, miszerint ezek a válaszok megkérdőjelezik a platformok semlegességét, ezért meg kellene fosztani őket az illető kommunikációról szóló szövetségi törvény (Communication Decency Act) hírhedt 230. szakasza által biztosított jogi védettségtől. Ez az elmélet már korábban is felbukkant a politikai közbeszédben, főleg olyan körökben, amelyek az online cenzúra vádjával kezdenének boszorkányüldözésbe. Most viszont egy olyan rangsor alapján vették elő amely még egy bulvárlapban is legfeljebb véleményként jelenhetne meg.
Andrew Baileynek egyébként nem ez az első, politikai indíttatású kezdeményezése, korábban a Media Matters nonprofit szervezet ellen próbált vizsgálatot indítani, miután az kritizálta Elon Musk X-platformját a szélsőséges tartalmak mellett futó reklámok miatt.
